Valaha egy élettel teli fejlett civilizációval rendelkező bolygó volt. Ma egy vörös kopárság néhány vörös színű növénnyel és kezdetleges létformákkal.
Szárazságtűrő növényzet nagyrészt vörös színű. Magasságuk egy métert se éri el. Köztük a legfejlettebb létformák csak a hüllőszerű négylábú állatok. Találhatóak még a bolygón furcsa tüdős ízeltlábúak. Valaha hatalmas erdőségek és elképzelhetetlen méretű állat csordák éltek eme bolygón. A kataklizma oka mára már ismert: Idegenek.
A bolygót kolonizálták, ám pletykák szerint a lakók megőrültek, amikor
megtalálták az őslakok egy elhagyatottnak hitt városát. Idegenek a bolygón eme városokba húzódtak vissza. Néhányan élték csak túl és tudtak elmenekülni. A Gyarmatügynek ekkor már hatalmas veszteségei voltak, így nem kísérelte meg a bolygó megtisztítását, helyette egy kisebb 100 főnyi kapacitású helyőrségi űrállomást telepített a bolygó körüli orbitális pályára. A száz főben katonák, tudósok (archeológusok, paleontológusok) és az állomás kiszolgáló személyzete tartozik. Eme bázis a CMC és az ICC felügyelete alatt fut, révén a tudományos személyzet civil szférából származik.
Föld bukása majdnem őrületbe kergette az állomást. Egy dolog mentette meg: Az ICC eme bolygó tanulmányozását létfontosságúnak tartja, révén párhuzamot lehet vonni a földi és az itteni fertőzés következményei közt. Elvben.
Katonai felügyelet alatt folyó régészeti munkákból valami borzalmas derült ki. Az idegen fertőzés nem több ezer évvel ezelőtt, hanem pár száz éve történt. Számos predator technológiai töredéket és csontvázat találtak.
A bolygó őshonos intelligens faja már túl intelligens volt, hogy a predatorokat istennek tekinthesse. Így háborúba torkollat a kapcsolat, miben az idegenek bizony fegyverré váltak. Ám csak a Sötét klán ellen indított hadjáratban derült ki, hogy mely predatorok felelősek a bolygó pusztulásáért. Ugyanis a Sötét klán által használt idegenek jó része egyezik a Chione volt őslakóiból kifejlődött idegenekkel. Így felvetül egy kérdés: Biztos kihaltak eme civilizáció?
Chioner – Vagy más néven: bukottak, szolgák
Mielőtt a Sötét klán rabszolgasorba taszították volna őket, társadalmilag igen fejlett civilizáció volt. Kaptárszerű kolóniákban éltek, s bár nem volt egy kiemelkedő vezér egyed (mint például királynő) mégis igen jól szervezettek voltak, s mindig tudták mi a teendő, hála a kaptártudatuknak. Mentálisan össze tudtak kapcsolódni, így közösen sokkal hatékonyabban tudták fejleszteni civilizációjukat. Technológiájuk érdekessége volt, hogy alig használtak mesterséges anyagokat. Épületeik, járműveik, eszközeik mind-mind organikus eredetűek voltak, mondhatni úgy „növesztették” őket. Különlegesen nagy becsben tartották a kristályokat, melyeket elektromos eszközök helyett használtak. Ezek voltak az energiaforrásaik, de adattárolóként is hasznosíthatták, mint valami számítógépet. Épületeik belsejében hatalmas „kristályfüzérek” voltak, melyek kívülálló számára díszítőelemeknek tűnhettek, ám valójában kultúrájuk alappillérei voltak.
Mikor a ragadozók rájuk találtak, az emberekhez hasonlóan velük is piramisokat akartak építtetni, ám ezek a teremtmények szellemileg már túlságosan fejlettek voltak ahhoz, hogy isteneknek nézzék a vadászokat, így elutasították a közeledést. A yautják innentől már csak vadászni jártak vissza ide, kivéve rossz vér hordózóinak szélsőséges Sötét Klánját, akik bosszút esküdtek, amiért megtagadták az alárendelt szerepet. A Sötét Klánnak köszönhető az idegen fertőzés, mely végül szinte teljesen kiirtotta ezeket a lényeket. A túlélőket elfogták, s rabszolgaként elhurcolták. Hála a kollektív tudatnak, nagyon gyorsan tanulnak, s hamar alkalmazkodtak a yautják technológiájához is, ezért számítanak olyan értékes munkaerőnek.
Biológiailag nagyon hasonlóak az idegenekhez, s a földi rovarokhoz, ám kitines vázuk belül található, az izmok alatt, kivétel a fej. Két nagy, összetett szemük van, hasonló a homárokéhoz, így nagyon rossz látási viszonyok között is remekül tájékozódnak. Mellkasukat egy biomechanikus csőrendszer szövi át, ebben sűrű folyadék kering lassú sebességgel, melynek egyfajta védelmi szerepe van. Sérülés esetén hamar megszilárdul, „begyógyítva” ezzel
a sebet. Testmagasságuk átlagban 160-170 cm.
Táplálékukat elsősorban nyers hús alkotja. A régi időkben kollektív tudatukat felhasználva mentálisan bénították meg, s ejtették el a zsákmányt, mára már a tenyésztett állatok közül fogyasztanak, bár a rabszolgasors miatt gyakran kell a régi vadászmódszerekhez folyamodniuk. Mozgékony rágószerveikkel megtartják az áldozatot, s éles fogaikkal felaprítják. Hosszú életűek, s lassan szaporodnak, ezért is érintette őket érzékenyen az idegen invázió. Ugyanez az oka annak, hogy nem képesek hatékonyan ellenállni rabszolgatartóiknak, hiszen nem születik új, harcképes generáció. Fegyvereik nem elég ütőképesek a ragadozó technológia ellen, s túl kevesen vannak ahhoz, hogy kaptártudatokkal csapást mérhessenek fogva tartóikra.
Sötét klán a hadigépezetüket rájuk építi. Ők a termelők, a túlszaporodást pedig úgy oldják meg, hogy a feleslegből idegen keltetőt csinálnak.