Terra vagyis Föld, terraformálás vagyis földdé formálás. Egyik legjövedelmezőbb üzlet az űrben, új élettereket kialakítani az emberiségnek. Alapvetően lakhatatlan bolygók ember számára élhetővé tételét jelenti. Gyakorlatban sajnos megesett nem egyszer, hogy őshonos élőlényekkel rendelkező bolygót terraformáltak. Egyik legközelebbi példa a Mars. Igaz, csak mikroorganizmusokról volt szó, de akkor is bennszülöttek voltak a bolygón. De fejlettebb élővilággal rendelkező bolygókat is terraformáltak egyesek szívfájdalom nélkül. Ennek Jocasta Malvaux vetett véget, sikerrel elérte, hogy az őshonos élőlényekkel bíró bolygókat tilos legyen terraformálni. Terraformálásra alkalmazott eszközök csak akkor telepíthetőek, ha az emberi tevékenység megváltoztatná eme bolygókat. Tehát az eredeti állapot fenntartása végett lehet telepíteni csak.
G.P.
Genesis Projekt ötlete a 20. századik nyúlik vissza. Vízzel és légkőrrel rendelkező bolygókat úgy terreformálják, hogy növényeket telepítenek rá. Bolygótól függően természetesen eltér, hogy hány telepítési hullám van. Kezdésnek a legellenállóbb növényekkel kezdik és fokozatosan telepítenek be egyre több fajt, melyek nem feltétlen csak földi növények. Lassabb, mint az atmoszféra processzoros megoldás, ellenben olcsóbb. Bizonyos időközönként ellenőrzik ezeket a bolygókat és az ellenőrző csapatok begyűjtik a szenzorok adatait. Fontos, hogy állatokat nem szabad telepíteni, illetve későbbi telepítési hullámokban mikor pl. olyan virágos növényeket telepítenek melyeknél szükség van beporzásra.
A.P. - A.P.P. - Atmo
Atmosphere Processing Plant (APP), vagy más néven Atmosphere Processor (AP) a legelterjedtebb megoldás. Hatalmas automata reaktor, ami képes az ember számára lélegezhetetlen, mérgező vagy nehezen lélegezhető atmoszférát már embernek megfelelőre alakítani. Az APP-k éppen ezért játszanak kulcsfontosságot a bolygók kolonizációjában. A 21. század első felében alkotja meg a Weyland Corporation, később ezt átveszi a Weyland-Yutani. Egyetlen bolygón több AP-t kell felhúzni, hogy végbemenjen a procedúra, de még így is évekig tart (a bolygó nagysága, atmoszférája és az AP-k száma a fő befolyásoló). Bár maga a létesítmény teljesen automata, de mégis kell néhány ember, hogy felügyeljék a műveleteket. Az első bolygó amin ily módon megy végbe az atmoszféra megváltoztatása a GJ-667Cc kódjelet viseli, a Weyland Corp. viszi ezt végbe 2039-ben.
Az AP-k kúp alakú tornyok, amik általában 1500m magasak és 1.0 terrawattos fúziós reaktor működteti. Léteznek ennél jóval kisebb változatok is, amik később jönnek létre. Ezek kétszer nagyobbak, mint egy ember, ugyanakkor teljesítményük kisebb, mint a nagyobb változatoknak, ezt úgy ellenzik, hogy sokat építenek a bolygón. A közepes nagyságú atmok 50 láb hosszúak és 50-60 láb magasak. Ezekben két komputer végzi a munkát, az emberek csupán karbantartásra kell, hogy legyenek. Az atmo generátorokban szokott lenni kommunikációs eszköz.
Az atmoszféra átalakítása úgy kezdődik, hogy a feldolgozásra váró (úgymond őshonos) atmoszféra bekerül az AP-be. Itt átmegy több ütegnyi turbinán, amik sűrítik és gyorsítják az atmoszférát, ezután a gáz átkerül egy sor forró processzorba, amik kör alakban terülnek el a központi fúziós magnál. A procedúra alatt a gáz átmegy egy magas hőmérsékletű elektromos íven, ami felmelegíti és ionizálja azt mielőtt tovább melegítik majdnem plazma hőmérsékletűre (5000°K környéke) a mágneses orsók. Az extrém hőmérséklet azt eredményezi, hogy a gáz molekulái felbomlanak alkotó atomjaikra. Amint ez bekövetkezik, az egyatomos forró gázáramlat szétválasztódik egy sorozat mágneses mezőn, itt aztán a gáz felbomlik alkotó elemeire. Néhány elem, mint pl. a karbon mellékterméké válik. Azon elemek amiknek van fűtő hatása, vagy használható mint ipari oldószer vagy nyers anyag az építkezésben, azokat elraktározzák, amíg el nem viszik. A megmaradt hidrogén, nitrogén és oxigén atomok visszakerülnek az atmoszférába (mint H2, N2 és O2), az APP tetején keresztül távoznak.
Az APP fúziós reaktora hajlamos átmenni a katasztrofális leolvadásig, ha a kritikus rendszerek megsérülnek, a hatalmas robbanás nem okoz említésre méltó radioaktív sugárzást. Az eltömődés komoly gondot tud okozni, hiszen a por vagy homok leállíthatják a hűtést, így a reaktor túlmelegedik és felrobban. Amint kialakul az állandó atmoszféra, az AP ekkor sem pihen. Figyeli a változásokat és ha kell, kijavítja. Az atmo sterilizálók a Földön elterjedtek lesznek, mert a nagyobb városokban máskülönben nehezen lehetne lakni. Ezek a stabilizálók célja a levegő megtisztítása.
